Elkezdődött egy újabb év, idén ősszel ismét több tízezer nagycsoportos óvodás kezdi meg iskolai tanulmányait. Már javában tartanak a nyílt napok, iskolacsalogató programok az általános iskolákban. Vajon idén is tovább emelkedik az alternatív iskolák népszerűsége?
„Alternatív iskolába menekítik a szülők gyermekeiket”
Ilyen és ehhez hasonló főcímekkel találkozhatunk évek óta a hazai sajtóban, főleg azt követően, hogy az állam 2012-ben átvette a helyi önkormányzatoktól az általános iskolák működtetését, és megkezdődött az egységesítés.
Az Index megbízásából a Závecz Research tavaly év végén 400 szülőt kérdezett meg arról , hogy mennyire elégedettek gyermekük iskolájával. Annak ellenére, hogy az átlagos elégedettség viszonylag magas volt – 1-től 5-ig terjedő skálán 3,99 –, a megkérdezett szülők közel 20 százaléka mondta azt, hogy elgondolkodott már azon, hogy az államiból átvigye a gyermekét egy alternatív iskolába. Ezeknek a szülőknek az ötöde nyilatkozott úgy, hogy meg tudná engedni magának az alternatív oktatást. A többség azonban azért nem váltott, mert a család költségvetésébe nem fért volna bele az alternatív iskola tandíja.
„Ne menekülésből válasszuk az alternatív iskolát!”
Ezt már Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesület alternatív tagozatának a vezetője mondta a napokban egy szülői fórumon. Elmondása szerint nincs egységes definíció az alternatív iskolára, ez egy olyan alternatív megközelítést jelent, amely alternatív működéssel is jár.
Az első alternatív iskolák története egészen a rendszerváltásig nyúlik vissza, 1988-ban alakult az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium), valamint a Winkler Márta nevével fémjelzett Kincskereső Iskola is.
Az alternatív iskola jellemzői:
- a gyermek személyiségi és életkori sajátosságait veszi figyelembe,
- a tanár „csak” mellékszereplő, támogat, nem irányít,
- alternatív szemléletet tükröző módszereket alkalmaz (tér elrendezés, eszközök, értékelés tekintetében),
- valamint másfajta az együttműködés módja és kommunikáció is gyermekek és tanárok között.
Amit mindenképpen vegyél figyelembe, ha alternatív iskolát választasz a gyermekednek
1. Ismerd a gyermekedet!
Nem minden gyermeknek való az alternatív iskola. Aki otthon vagy az óvodában megszokta a jutalmazó-büntető rendszert, annak elképzelhető, hogy nem lesz motivációja egy alternatív iskolában, ahol kizárólag csak a gyermek belső motivációjára alapoznak.
Ugyanígy, ha gyermekünk könnyen barátkozik, szereti a társaságot és folyamatosan újabb ismeretségeket köt a kortársai között, akkor elképzelhető, hogy egy kis létszámú, 20-24 fős osztály nem elégíti ki a társasági igényeit. Főleg, ha csak egyetlen osztály van évfolyamonként.
2. Ismerd meg az adott intézményt!
Nagyon fontos, hogy tájékozódj és személyesen is megismerd azt az iskolát vagy módszert, amelyik neked szimpatikus. Érdemes már a tervezett iskolakezdés előtt 2 évvel kapcsolatba lépni a kiszemelt alternatív iskolákkal, ellátogatni a nyílt napjaikra, megismerkedni az ott dolgozókkal, számba venni a lehetőségeket. Így mire elérkezik a jelentkezési határidő, már rendelkezünk elég személyes benyomással ahhoz, hogy biztosan tudjuk, valóban ezt szeretnénk-e.
Persze garancia így sem lesz arra, hogy gyermekünk felvételt nyer az adott intézménybe, hiszen minden egyes alternatív iskolai helyre átlagosan kilenc (!) jelentkező jut.
3. Mérlegelj, hogy mennyit vagy hajlandó utazni!
Nem biztos, hogy jót teszünk a gyermekünknek azzal, ha minden reggel és délután 1-1,5 órát kell a dugóban töltenie azért, hogy az általunk kiválasztott alternatív iskolába járjon. Ezt az időt játékra, mozgásra fordíthatná, vagy reggelenként akár ennyivel többet aludhatna.
4. Szülőként mennyit tudsz vállalni?
Ez most egy kétértelmű kérdés, de nem véletlenül. Azoknak a családoknak lehet ideális választás az alternatív iskola, ahol az apa jól keres, így nem okoz gondot a sokszor borsos tandíj kifizetése, az anya viszont elég kötetlen ahhoz, hogy az alternatív iskolákra jellemző, igen gyakori közös programokon, szülői találkozókon részt tudjon venni.
Dobos Orsolya két elgondolkodtató mondattal zárta előadását:
- „Hagyományos (állami) rendszerű iskolából alternatív iskolába menni sokkal nehezebb egy gyermeknek, mint fordítva!”
- „Nincs tökéletes iskola. Mindig merjünk váltani, ha úgy érezzük, valami nem úgy alakult, ahogy elterveztük.”
Hiszen lehetünk bármilyen körültekintőek és alaposak, nézhetünk meg akárhány iskolát, az igazság pillanata csak akkor jön el, amikor a gyermekünk már a kiválasztott iskola padjait koptatja.
Az alternatív iskolákról további információkat találsz az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének honlapján, ahol egy térképes keresőn a közeletekben lévő alternatív iskolákat is megtalálhatod.
Ha tetszett a cikk, kérlek, oszd meg azokkal az ismerőseiddel, akiket szintén érdekel a téma! 🙂
