4 hozzászólás

• Gazdag Tamás szerint:

  2020-06-11 - 14:51

  A létező legrosszabb választás! A bejutásról gondoskodtunk előre, aminek nem örültek, mert csökkent a mozgásterük, de kit érdekel. Érdemes megfontolni, mert nem kompatibilis a mai oktatási rendszerrel, tehát egy váltás esetén esélytelen, hogy a gyerek be tud illeszkedni egy normális közösségbe. Az oktatás színvonala -ahogy az előttem szóló is minősítette- valóban ovis és akként is kezelik a gyerekeket, ami viszont már inkább baj, hogy a szülőket is! Nagyon sok rosszat tudnék írni, de inkább nem teszem. Inkább GYP-s iskolaként működik és a közösségre is ez a jellemző! Két év után elhoztam a gyereket, akinek egy évig magántanulóként kellett pótolnia, hogy normál iskolába kerülhessen. Már felsős, de nagyjából mostanra érte utol azt az oktatási rendszert, amibe beilleszthető, ha tovább szeretne tanulni. A Kincskeresőből semmilyen normális gimnáziumba nem veszik fel a gyereket az ott kapott tudásával, esetleg a sajátjukba, de az a másik sz… a továbbtanulási és az eredményességi adatok alapján.
  Az elgondolás egyébként jó, de nem ezzel (ha még Kati van – a kötelező tegeződő viszony is érdekes) az igazgatóval és nem ezzel a tanári karral, akiknek nincs önálló véleménye, mert nyilván nem is lehet, ez pedig gátolja az előrehaladást. Van iskolapszichológus, amiről azt gondoltam, hogy jó dolog, de később kiderült, hogy etikátlan a viselkedése és feltételezhetően inkább azért van, hogy meggátoljon bizonyos szerveződéseket a vezetőség ellen!
  Érdemes utánajárni, hogy a tankerület felé érkezett-e (érkezett bizony és nem is egy helyről!) panasz az iskola ellen, valamint Gyámhivatal is vizsgálódott!
  A gyerekemnek előírt logopédiai fejlesztést többszöri felszólításra sem biztosították, még akkor sem, amikor felajánlottam, hogy vállalom annak költségeit.
  Az állandó tarhálásra is fel kell készülni, valamire mindig kunyerálnak pénzt. Ez máshol is így van, de ott megmondják az ember szemébe, nem hátulról, kacskaringós úton szervezkednek.
  Mit mondhatnék még? Próbálok jót keresni, de nehezen megy. Akármikor mentem a gyerekért, sosem találtam, mert szabadon bóklászhatott az egész iskolában, a kertben is és a felügyelő tanár sem tudta, hogy épp merre induljak el. Éppúgy lehetett egy másik osztály termében, ahogy a poros, koszos, retkes udvaron. Az épületből is ki tud jutni, ha akar.
  Eszembe jutott egy pozitívum. Nincs házi feladat! Igaz szinte nem is tanulnak semmit, de legalább nincsenek leterhelve a gyerekek. Aki ide akarja vinni a gyerekét készüljön arra, hogy egy igénytelen környezetbe kerül és nem tudja elvinni máshová, mert nincs alternatíva. Ha a hatodik osztály után normális (=a mai iskolai rendszerbe, a poroszos oktatási rendszerbe illeszkedő) iskolába szeretné vinni a gyereket (és nincs más választás, akkor az utolsó két évben vért fog izzadni, hogy behozza a lemaradását! Időhúzásra alkalmas. Megfontolandó, hogy akinek van protekciója, mindenképpen nézzen jobban körbe, talál máshová is kapcsolatot!

  Válasz
  • Rumba2022 szerint:

    2024-01-18 - 13:15

    Hát én a Kincskereső után bekerültem a Trefortba, ami az ország 10 legjobb gimnáziumában bennevan, az osztály fele az Eötvösbe, gyakorlatilag mindenki a főváros legszínvonalasabb gimnáziumaiba tudott bejutni, különórák nélkül. A felvételire alaposan és egyéni odafigyelés mellett készítettek fel. Segítettek megtalálni azokat a területeket amibe tehetségesebb vagyok, a gyakori értékelés mentén precízen nyomon tudták követni a fejlődésemet, mind a tanárok mind a szülők. És ami a legfontosabb szempont, szerettem iskolába járni. Tény és való, hogy ezután a versenyistálló gimnáziumba nehéz volt átszoknom, de ez nem a jegyeimen látszott, hanem a közérzetemen. Valóban nem illeszkedik a Kincskereső az átlag közoktatáshoz, miután itt nem a megaláztatás és a büntetés eszköztárával érik el a fejlődést vagy a jó jegyeket.

    Válasz
• zsuzsi szerint:

  2019-01-29 - 22:20

  A hirek szerint lehetetlen bejutni. Nem véletlen: tényleg nagyon jó, minden gyereknek ezt kívánom. Szerencsére nem hittünk a híreszteléseknek és mi vagyunk az élő példa: be lehet jutni (kicsi az esély, mert sok a testvér és nagy az érdeklődés .. de protkó nélkül sikerült):

  Itt tényleg kincskeresés zajlik: minden gyerek megtalálja a maga kincsét. Az első két év ovisabb, a második kettő már egész iskolás -bár osztályzás csak negyediktől van-, az utolsó két évben pedig felkészülnek a 6osztályos gimis felvételikre. MIközben ugyanazon állami tankönyvekből tanulnak és haladnak.

  A közösségi élet ritka jó, a pedagógusok elkötlelezettsége és odafigyelése pedig példaértékű. Nem is értem, miért nem így van mindenhol.

  Válasz
• Huvos Agnes szerint:

  2018-06-05 - 14:08

  A legjobb dolog, ami egy gyerekkel történhet: kis osztálylétszám, egyéni bánásmód, tehetséggondozás és a máshogy fejlődő gyerekek segítése, valós közösség, megalapozott módszertan.

  Válasz