Melyek az iskolaérettség főbb ismérvei?

  iskolaerettseg
 

Mit jelent az iskolaérettség és mi minden kell hozzá? Miért van az, hogy egyes óvodák külön szakembereket foglalkoztatnak azért, hogy ezt minden egyes gyerekről külön megállapítsák? Máshol pedig miért adják ki az óvodai szakvéleményeket mindenféle előzetes vizsgálat nélkül? Megpróbálom megválaszolni ezeket a kérdéseket többféle szemszögből körüljárva.

Mi az iskolaérettség korhatára?

Amikor még a mostani szülők kezdték az iskolát a ’80-as években, mindenki tudta, hogy aki szeptember 1. után született, évvesztes lesz. (De fogalmazhatunk úgy is, hogy „év nyertes” :)) Aztán a ’90-es évek végén június 1-jére módosították ezt a dátumot, majd 2013-tól ismét szeptember 1. lett a határ. Ennek ellenére az utóbbi években sokan visszatartották a nyári, sőt akár a tavaszi születésű gyerekeket is, iskolaérettség ide vagy oda, “hadd játszanak még egy évet”.

A döntés végső soron a szülők kezében van, bár a neten is rengeteg elemzés van arról, mennyire jót tesz a gyerekeknek, ha maradnak még egy évet óvodában. Ugyanakkor több olyan szülőről is tudok, akik elvitték nyári születésű gyermeküket iskolába. Ami a gyermek számára vagy nem okozott egyáltalán problémát, vagy bár az első két év kicsit nehezebben ment, harmadikra már ő lett az egyik legjobb tanuló.

iskolaerettseg-2

Mi alapján tudjuk megállapítani, hogy iskolaérett-e a gyermekünk, illetve hogy vigyük vagy ne iskolába?

  • A jó intellektuális vagy kognitív képességek (figyelem, megfigyelő képesség, gondolkodás) csak részben garantálják a sikeres iskolai pályafutást.
  • A testi adottságok: az erőnlét, a fizikum is szempont kell, hogy legyen a döntéskor, hiszen a jó immunrendszer, a kornak megfelelő testmagasság és testsúly elengedhetetlen az iskolai követelményeknek való megfeleléshez. A fizikai jellemzők is befolyásolják ugyanis az alkalmazkodási és koncentrációs képességeket. Az iskolaérett gyermek legalább 110 cm magas és 18 kg. Elkezdődik nála az első fogváltás, megfelelő a fizikai erőnléte. Az iskolaérett gyermeknek kialakult a ceruzafogása, jobb-bal kéz dominanciája, valamint stabil a testsémája.
  • Az iskolaérettség abban is megmutatkozik, hogy mennyire foglalkoztatja a tanulás kérdése. Várja-e, érdeklődik-e az iskola felől és játszik-e már „iskolásat”?
  • A legfontosabb tényező ugyanakkor a szociális érettség, ami feltételezi az érzelmi érettséget, a monotónia, de akár a kudarc tűrést is, valamint elősegíti a közösségbe való beilleszkedést.

Az a gyermek iskolaérett tehát, aki legalább tizenöt percig fenn tudja tartani a figyelmét. Emlékszik a korábban látott és hallott élményekre, képes rövid versek, mesék megjegyzésére, a kapott utasítások követésére. Ki tudja fejezni magát egyszerű és összetett mondatokban, a beszéde tiszta. A rajzolás, mint tevékenység természetes a számára, és megfelelő manuális készséggel rendelkezik az írás megtanulásához. El tud igazodni az 1-től l0-ig terjedő számok között, és tisztában van a mennyiségi fogalmakkal. Mindemellett – ideális esetben – kialakult feladattudattal, szabálytudattal, együttműködési készséggel rendelkezik, a tevékenységeit nem hagyja félbe és az érzelmeit megfelelően tudja szabályozni.

 

Ennyi mindenre kell figyelni?!

Természetesen nem kell, hogy gyermekünk mindennek száz százalékosan megfeleljen. Ha azonban szülőként végiggondoljuk gyermekünk képességeit, mi magunk is el tudjuk dönteni, hogy menjen-e iskolába a következő ősszel vagy sem. Érdemes az óvodapedagógusok véleményét is kikérni az iskolaérettség tekintetében, hiszen ők rengeteg tapasztalattal rendelkeznek a témában és nagyon jól ismerik a gyermekünket is.

Amennyiben az iskolakezdés mellett döntötök, érdemes elolvasni ezt a cikket is a témában: „Hogyan lesz a legegyszerűbb az iskolaválasztás?”. 

error

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

11 Trackbacks