Okos eszközök és a család: milyen a kapcsolatuk?

okos-eszkozok

Manapság talán már nincs is olyan család, ahol legalább egy okos telefon ne lenne. Sőt, valljuk be, sokszor nem csak a szülők, hanem már az iskoláskorú gyerekek is rendelkeznek különböző okos eszközökkel. De vajon mivel teszünk jót a gyerekeinknek? Adjunk vagy ne okos eszközöket a kezükbe? Fülöp Hajnalka újságíró, 5 gyermekes édesanya és digitális kommunikáció, illetve intelligencia szakértő segítségével járjuk körbe a témát.

 

Tiltás helyett tanítás

El kell fogadnunk, hogy ma már elképzelhetetlen az élet internet nélkül. Azt nem mondom, hogy okos telefon nélkül elképzelhetetlen lenne, mert nem, de telefon nélkül mindenképpen az 🙂 Vagyis a gyerekeink már egy szép új digitális világba születnek bele, aminek a helyes használatára meg kell tanítani őket.

„A mai szülő korosztály az egyetlen generáció, amely azzal a helyzettel szembesül, hogy bár ő offline nőtt fel, vagyis okos-netes eszközök nélküli gyerekkora volt, mégis „online” gyereket, vagyis internetet napi szinten használó csemetét nevel. A nevelési helyzetekben tehát nincs saját, megélt gyerekkori tapasztalata, mindent most kell okosan kitalálnia.”– mondta el Fülöp Hajnalka.

Számukra tehát nagy kihívás megtalálni az ideális középutat, valamint jó példával elöl járni. De ahogy másban sem, a tiltás az okos eszközök használatában sem a legcélravezetőbb megoldás.

 

Legyünk digitálisan intelligens szülők!

A digitális intelligencia (DQ) – mert már ilyen is van (!) – a digitális média általános elterjedtségével jellemezhető élettérben való helytállás mértékét jelenti.

Részei többek között:

  • a szociális tudatosság
  • az érzelemtudatosság és kontroll, valamint
  • az empátia.

Látható, hogy ezek mind olyan tulajdonságok, amelyeket a napi személyes kapcsolatainkban is használunk, vagy legalábbis használnunk kéne 🙂

A digitális intelligencia része a digitális kommunikáció, amivel kapcsolatban Hajnalka elmondta: „Míg az élő társas kapcsolataink során az elhangzott szó a mondanivalónknak csak alig 10 százalékát teszi ki, az összes többi pedig a testbeszéd, és az egyéb metakommunikációs jelek (arckifejezés, hangsúly), valamint az adott környezet hatása ránk, addig a digitális kommunikációban 90 (!) százalék a leírt szöveg, és csak 10 százalék minden egyéb körülmény hatása.”

Vagyis az írott szavaknak hatalmas súlyuk van. Mindez pedig a közösségi médiában még jobban felerősödik, ott sokkal nagyobb a leírt szavak érzelmi hatása, ezért nagyon körültekintően kell fogalmaznunk. Érdemes figyelnünk az online kommunikáció meta jeleire is: a válaszadás gyorsaságára, idejére, az íráshelyességre, a képek-emojik arányára, a választott csatornára, és persze a tartalomra, stílusra. Nem mindegy, hogy e-mailen kapunk egy kimért mondatokból álló levelet, vagy a Messengeren ír éjjel háromkor egy szakadozott szavú üzenetet egy ismerősünk. Hiába „csak szavak”, kellő digitális intelligenciával „meghallhatjuk” az érzelmeket, érzékenyebben reagálhatunk, tudatosan megválasztva, hogy személyesen, telefonon vagy írásban válaszolunk.

 

Vigyázz, hogy mit posztolsz!

Sok szülő közösségi média oldala tömve van a gyerekeiről készült fotókkal, ezzel azonban bánj óvatosan! Az internet nem felejt, évekkel, sőt akár évtizedekkel később is megtalálhatóak lesznek ezek a képek, aminek nem biztos, hogy az időközben felnőtté váló gyerekeid örülni fognak.

Emellett arra is érdemes figyelni, hogy magunkról milyen képeket posztolunk. A munkaadók szinte minden esetben megnézik a hozzájuk jelentkezők közösségi média profilját, ezt érdemes átgondolni, mielőtt bármit kiposztolnál. Akkor is, ha most éppen nem keresel állást, hiszen a későbbiekben még alakulhat úgy az életed. „A tudatos adatvédelmi beállításokkal és a tudatos digitális identitás (önkép) kialakításával sokat tehetünk saját „digitális lábnyomunk” kialakításáért.” – fogalmazott az előadó.

okos-eszkozok-2

 

Tudd biztonságban a gyermekedet!

Bár megoszlanak a vélemények abban, hogy mikor érdemes az első okos eszközöket megvásárolni a gyerekeinknek, vitathatatlan tény, hogy ezek a kütyük, illetve a rajtuk lévő applikációk nagyon sok esetben a gyerekeket is védik. Akár úgy, hogy mi szülők pontosan követni tudjuk, hogy éppen merre jár a csemeténk, illetve egész pontosan az okos telefonja 🙂 „Fontos, hogy a gyerekkel mindig beszéljük meg, mit és miért használunk, ne érezze magát kirekesztve, egy eszköz által felügyelve. Legyen közös megegyezés, a legfiatalabb kortól tekintsük a gyereket partnernek, tiszteljük a leendő felnőttet benne.”– fogalmazott Fülöp Hajnalka.

Itt kell megemlítenünk az online bántalmazás jelenségét is. Az online térben az arctalanság, a másik reakciójának hiánya vagy furcsasága sok zavart okozhat a kommunikációt még csak tanuló gyereknek, felnőttnek egyaránt.  Ez ellen a legnagyobb védelmet az nyújtja, ha sokat, elérhetően és őszintén kommunikálunk a gyermekeinkkel, akik bíznak bennünk, és tudják, hogy hozzánk bármikor fordulhatnak. A bántalmazók sokszor a gyerekek kapcsolat iránti vágyát használják ki, magányos vagy családban élő, de elhagyottan felnövő gyerekekre tudnak hatni főleg. Maradjunk nyugodtak és kiegyensúlyozottak akkor is, ha valamilyen internetes bántalmazásról hallunk, hiszen megértő, szeretetteli légkör kell minden megoldáshoz.

 

Az okos eszközök és a digitális kommunikáció szinte napról napra változik, fejlődik. Ha kíváncsiak vagytok a legfrissebb trendekre, akár egy rendkívüli szülői értekezlet, akár egy osztályfőnöki óra keretében, keressétek Fülöp Hajnalkát, aki ingyenes előadásokat tart a témáról iskolákban gyerekeknek és szülőknek egyaránt.

error

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük